Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XII. – Az illatos csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) jelenléte hazánkban régi időket idéz. Az utolsó jégkorszak után csupán elszigetelt, úgynevezett refúgium területeken maradtak fent állományai, ezért jégkori reliktumfajnak nevezik.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XI. – Az a szóbeszéd járja, hogy a foltos szalamandra bőre mérgező, az ember számára is. Ezt a kijelentést tudományos alapon csak megerősíteni tudjuk: valóban egy salamandrin nevű váladékot termelnek a szalamandrák bőrmirigyei.
2020. szeptember 1-jétől változnak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben szereplő egyes részszakképesítések, szakképesítések, szakképesítés-ráépülések szóbeli tételei.
Elengedhetetlen szakembereink lelkiismeretes, oktató, nevelő és ismeretterjesztő munkája ahhoz, hogy Magyarország és a Kárpát-medence kincseit még sokáig megőrizhessük és csodálhassuk – mondta Nagy István agrárminiszter a Föld napja, a környezetvédelmi világnap és a pedagógusnap alkalmából adományozott elismerések átadásán a Pesti Vigadóban.
A mezőgazdasági gépész szakterület szakmai oktatásához az Agrárminisztérium jóváhagyásával 3 új, hiánypótló tankönyvet jelentetett meg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. A tankönyvek már megrendelhetők a társaság online tankönyvboltjában.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről X. – Tavak és lassan áramló folyóvizek partján járva gyakorta találkozhatunk apró rovarokkal, akik a víz felszínén játszi könnyedséggel siklanak. Ők a molnárpoloskák, népies nevükön molnárkák.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről IX. – Kis szerencsével különös, őskori lényeket idéző állatokra bukkanhatunk időszakos kisvizeinkben. Ilyen élőhelyek a pocsolyák, mélyedések csapadék gyülemlései vagy a belvizes területek.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VIII. – A szöcske és sáska szavakat gyakorta használják egymásnak megfeleltethetőként, felcserélgetve. Pedig a két elnevezés mögött lényegi különbség lapul: az egyenesszárnyúak rendjének két alrendjének képviselőit jelölik.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VII. – „Nem a méret a lényeg” – tartja a mondás. Nos, ha bizonyos esetekben nem is, de a fajok névadásában annál inkább fontosak a küllemi bélyegek (pl. szín, méret) milyensége.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről VI. – A legenda szerint Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, és az gyökeret verve kankalinná változott. Innen kapták a kankalinok a „kulcsvirág” nevüket, ugyanis, főleg a hazánkban leggyakoribb, tavaszi kankalin (Primula vulgaris) virágzata egy kulcscsomóra emlékeztet.
