Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXX. – Országszerte elterjedt, gyakori fészkelő, rövidtávú vonuló, védett madarunk a vízityúk, népies nevén vastyúk. Akár kisebb városi tavakon is költhet, ha talál némi sűrű növényzetet. A sűrűben bujkáló madarat jellegzetes bugyborékoló „prütty” kiáltása árulja el.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIX. – Gyerekkorunkban a Macskafogó című rajzfilm megnézése után, talán többünket álmainkban is kísértett az a jelenet, amikor Lusta Dick felügyelőt az őserdőben fel akarja falni egy „húsevő virág”. A XVIII. század második fele óta tudjuk, hogy ilyen növények nincsenek, vagyis nem ilyen formában.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVIII. – A bazsarózsák (Paeonia) a legősibb virágos növények közé tartoznak, számos ősi anatómiai bélyeget hordoznak, ilyen például a villás elágazási szerkezetre emlékeztető levél és hajtásrendszer, a spirálisan rendeződő porzók és termők.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVII. – A rétek, erdők egyik legkedveltebb virágai a harangvirágok, a jellegzetes, harang alakú és a legtöbbször lilás-kékes párta sokak számára ismerős.
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közzéteszi "az Agrárminisztérium felhívását a minisztérium hatáskörébe tartozó szakmai tanulmányi versenyekre a 2019/2020-as tanévben" című felhívás módosításáról.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXVI. – A hangyák sokak számára a fáradhatatlan szorgalom jelképei lettek az idők során. Azonban vannak olyan hangyafajok, amelyek mások szorgalmának gyümölcsét aratják le. Ezek az úgynevezett szociálparazita hangyafajok.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXV. – Csip-csip csóka,vak varjúcska. / Komámasszony kéreti a szekerét, / nem adhatom oda, / tyúkok ülnek rajta. / Hess, hess, hess!
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIV. – A „mint a vöcsök” kifejezést a persze, hogyne, természetesen szinonimájaként szoktuk használni. A vöcsök fajok közül a legnagyobb méretű a búbos, amit mondanak szakállasvöcsöknek, bódorkának, dárévöcsöknek és öreg bujárnak is.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXIII. – Szinte nincs olyan ember az országban, aki ne emlékezne erre a hetvenes-nyolcvanas években készült, ám a mai napig is népszerű, magyar készítésű rajzfilmsorozatra.
Tények és tévhitek – avagy mit tudunk, és mit tudunk rosszul a természetről XXII. – A görög mitológia szerint, amikor Héraklész az alvilágból felhozta Cerberoszt, a háromfejű kutyát, a dühében ordító fenevad szájából fehér hab csorgott a földre. Ezen a helyen nőtt először a hírhedt sisakvirág, az „Aconitum”.
