Magyarország teljesítette az uniós irányelvek szerinti kötelezettségét, hiszen az elkészült stratégiai zajtérképek alapján az érintett települések önkormányzatai megújították intézkedési tervüket – mondta Orbán Hunor a Megújuló zajtérképek a városok szolgálatában című konferencián. Az Agrárminisztérium főosztályvezetője hozzátette: a sikerért köszönet illeti a közreműködő szervezeteket és mindazokat, akik részt vettek az intézkedési tervek társadalmi egyeztetésében.
Az Agrárminisztérium főosztályvezetője kifejtette, hogy a stratégiai zajtérképek és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervek hathatósan hozzájárulnak az életminőség javításához. A környezeti zaj közügy, ezért együtt kell gondolkodnunk a továbbiakban is azért, hogy az elkészült adatokból a lehető legjobb következtetéseket tudjuk levonni – zárta előadását Orbán Hunor.
 
Riesz Lóránt köszöntőjében kiemelte, hogy a különböző szakterületek képviselőinek és a társadalom minél szélesebb rétegeinek együtt kell működnie a zajterhelés csökkentése érdekében. Európában a halált okozó környezeti károsítók sorában a légszennyezés után a zajszennyezés foglalja el a második helyet. A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Nemzetközi Projektek Igazgatóságának vezetője hozzátette: az 1996-ban a WHO által kiadott, un. Zöld könyvében a zajszennyezés a környezetvédelem mostoha gyereke. Az elmúlt években viszont sikerült ebből előre lépni, és megtenni az első lépéseket a misszió során.
 
A zaj „néma gyilkos”, olyan jelenség, amely hosszú idő alatt fejti ki negatív hatását az emberi szervezetre – kezdte előadását Cornides Ágnes. A zajjal kapcsolatban először történeti kitekintést tett a szakember, amelyben egy pozitív hatást is említett: 1595-ben egy olyan rendeletet tettek közzé, amely a szomszédok nyugodt alvása biztosítva a férjeknek megtiltotta a feleségek éjszakai verését. Európa szerte évente közel 20 millió ember érintett, valamint közel 10 ezer ember hal meg kimutathatóan a zajszennyezés miatt. A zaj meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen személyenként változó az érzékenység – tette hozzá. 1972-ben a WHO készített egy zajpiramist, majd 2018-ban ajánlást adtak ki a zajproblémával kapcsolatban. A zajforrások közül többek között a közlekedést, a szórakozást mutatták ki problémaforrásnak. Fontos, hogy további megfelelő minőségű vizsgálódások legyenek a zaj élettani hatásaira – zárta gondolatait.
 
Kara Milán zajszakértő az önkormányzatok intézkedési terveivel kapcsolatos feladatairól beszélt. Áttekintette az érintett jogszabályi környezetet, valamint az intézkedési tervek elkészítésének folyamatát. A jövőbeli jogszabály változásokra kitérve felsorolta a nemrég életbe lépő változásokat: a 2002/49/EK európai parlamenti és  tanácsi  irányelv  szerinti  közös  zajértékelési módszerek meghatározásáról és a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról.
 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Cikk megosztása