Két éve sokan vártuk ezt a pillanatot – mondta Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője a HUNGAIRY LIFE integrált projekt nyitókonferenciáján. A fő célkitűzés a levegőminőség javítása nemcsak a résztvevő településeken, hanem a környező régiókban is. Emellett a jó gyakorlatok kidolgozása és bemutatása által az ország többi részén is javítható a levegő minősége.
Sikeresen pályázott egy nyolcéves, LIFE környezetvédelmi integrált projekt megvalósítására a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. partnereivel. A projekt az emberiség egyik legfőbb környezetvédelmi problémáját, a levegőminőség javítását célozza 8 régiót képviselve 10 magyar településen emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával.
A Herman Ottó Konferencia Központban megtartott konferencián Béres András hangsúlyozta, hogy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. együttműködésben valósítja meg a projektet (projektazonosító: LIFE17 IPE/HU/000017 – HUNGAIRY) az Országos Meteorológiai Szolgálattal, a belga Flemish Institute for Technological Research-csel (VITO), önkormányzatokkal és szolgáltató vállalataikkal (Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok, Tatabánya), valamint A Mindennapi Kultúráért Egyesülettel (AMKE). Jelentős eredményt akkor ér el a projekt, ha a levegő tisztaság a mindennapi kultúra részét képezi majd. Kiemelte, hogy a projekt további célja egy levegőtisztaság-védelmi tanácsadó öko-menedzser hálózat létrehozása. A hálózat szakértői az adott településen segítik a helyi intézkedések koordinálását, a tájékoztatást, a szemléletformálást, aktívan közreműködnek a települési mobilitási tervek és munkahelyi közlekedési tervek kidolgozásában, valamint elősegítik a települések és a lakosság sikeres pályázatainak benyújtását a levegőminőség javítását célzó hazai és uniós forrásokra.
Radics Kornélia az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke előadásában kifejtette, hogy a magyarországi levegőminőség mérését és kiértékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat végzi, de szükséges a rendszer fejlesztése. További megfigyelő állomások, emissziós és immissziós adatok szükségesek a környezet állapotának hatékony követéséhez és a levegőminőség javításához. A projekt részeként ezért Békéscsabán, Kaposváron és Karcagon 2×4 hetes mérést fognak végezni mobil mérőállomás segítségével, valamint 2 településen 1-1 új automata mérőállomást telepítenek.
A hazai levegőminőségi helyzetéről beszélt Orbán Hunor az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője. A lakossági tüzelés okolható a hazai negatív légszennyezettségi adatokért, főleg a PM2,5 és a PM10 kibocsátás miatt. Kiemelte a légszennyezés egészségre gyakorolt káros hatásait, valamint a kialakulásának okait. Példaként említette a kibocsátást, a meteorológiát, a földrajzi elhelyezkedést és az országhatáron átterjedő légszennyezést.
Szigeti Tamás levegőhigiénés szakértő elmondta, hogy a levegőminőség rövid távon elsősorban légúti tüneteket okoz, azonban hosszú távon elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. Amennyiben tartósan rossz a levegő minősége, a várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma csökken – tette hozzá a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa. A hazai kutatások az Egészségügyi Világszervezet vizsgálataival összhangban megállapították, hogy a levegőszennyezés miatt Magyarországon évente körülbelül 8-12 ezer ember hal meg idő előtt. Nehéz feladat a helytelen lakossági tüzelés visszaszorítása – tette hozzá. Fontos a megértés hiánya és ez adódhat, a gazdasági-társadalmi helyzetből, amely befolyásolhatja az agyi struktúrát és funkciókat, azaz ami valakinek egyértelmű, másnak nehézséget okozhat a megértése.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
